Az eljárás adatai szerint a Fenyő-gyilkosság másodrendű vádlottjának – Portik Tamásnak – a fia kedden a Fenyő-ügy tárgyalására igyekvő Póta Péter bíró elé lépett, és közölte vele, hogy szerinte az apja ügyében törvénytelenül jár el, megsérti a jogait. A bíró jelezte a férfinak, hogy nem beszél vele, és megpróbálta kikerülni. Ezt megakadályozandó a gyanúsított a kezében lévő kávéspohár tartalmát a bíró arcába öntötte, aminek következtében a bíró szemébe, arcára és ruházatára nagyobb mennyiségű hideg kávé került. A bíró kénytelen volt megállni.
A cselekmény hivatalos személy elleni erőszak megállapítására alkalmas, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, fokozottan veszélyes a társadalomra az elkövetés módja és a sértett személye miatt.
A Budai Központi Kerületi Bíróság csütörtöki ülésén a Központi Nyomozó Főügyészség indítványozta, hogy bűnismétlés, valamint szökés, elrejtőzés veszélye miatt a bíróság rendelje el a gyanúsított letartóztatását egy hónapra. A gyanúsított védője az ügyészi indítvány elutasítását, elsődlegesen szabadlábra helyezést, másodlagosan távoltartás elrendelését indítványozta.
A nyomozási bíró szerint az ügyészi indítvány megalapozott, ezért elrendelte a gyanúsított letartóztatását március 1-jéig.
A gyanúsított korábban lemondott magyar állampolgárságáról, nincs adat magyarországi egzisztenciális kötődéséről, családja és munkája Svájchoz köti. Magyarországon bejelentett lakcímmel nem rendelkezik. Miután a büntetőeljárással és az abban elfoglalt helyzetével elégedetlen, azt tisztességtelennek tartja, ezért alappal lehet arra következtetni, hogy a felelősségre vonás alól megpróbál kibújni. Mindezek alapján a kerületi bíróság szerint a kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok jelenleg csak a letartóztatás alkalmazásával biztosíthatók – közölte a törvényszék.
A Fenyő-gyilkosság ügyében Gyárfás Tamás médiavállalkozót elsőrendűként azzal vádolják, hogy először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa, Fenyő János megölésével. Tasnádi ugyan átvett egy nagyobb összeget ezért, de a gyilkosságot nem szervezte meg. Gyárfás ezután bízta meg Portik Tamás másodrendű vádlottat Fenyő megölésével. A gyilkosságot 1998. február 11-én hajtott végre a számos akkori, alvilági leszámolás ügyében azóta már jogerősen elítélt szlovák Jozef Rohác. Portik évek óta több másik súlyos ügyben kiszabott jogerős szabadságvesztését tölti. Gyárfás és Portik is tagadja az ellene emelt vádat.
Felmentését kérte az utolsó szó jogán Portik Tamás
Befejeződött csütörtökön a Fővárosi Törvényszéken a Fenyő János médiavállalkozó huszonhat évvel ezelőtti meggyilkolása miatt indított büntetőperben a másodrendű vádlott, Portik Tamás két tárgyalási napot felölelő, utolsó szó jogán tett nyilatkozata, a bíróság zárt láncú videokapcsolaton keresztül hallgatta meg a terheltet. Beszédében Portik részletesen kifejtette, hogy szerinte alaptalan az ügyészség összes vádpontja, neki pedig semmilyen módon nincs köze sem a merénylethez, sem annak megszervezéséhez.
A korábbiakhoz hasonlóan többször hangsúlyozta, hogy a vád főképp hamis tanúvallomásokon alapul, ugyanakkor az őt esetleg mentő tanúkat nem hallgatta meg a bíróság. Portik Tamás úgy vélekedett, a rendőrség vezetésében valakik elérték, hogy szinte az összes, a kilencvenes években elkövetett leszámolásos ügyet vele hozzák kapcsolatba, ezért szerepel terheltként több büntetőeljárásban is. Állítása szerint nem vehetett részt az 1998. február 11-én elkövetett merénylet előkészületeiben sem, mert az azt megelőző év tavaszán a családjával az Egyesült Államokba utazott, ahol huzamosabb ideig tartózkodtak.
Portik a vád alapját jelentő, az ugyancsak felbujtással vádolt Gyárfás Tamással folytatott személyes beszélgetéseit rögzítő, titokban, Gyárfás tudta nélkül készített hangfelvételekről azt mondta, hogy azokat rendőrségi, titkosszolgálati megbízásból csinálta, mert fenti körökből többen azt akarták, hogy a korábbi úszóelnököt belekeverhessék a Fenyő-ügybe. Beszéde szerint ugyanez volt a feladata az egykori Postabank néhai vezetője, Princz Gábor esetében is, de egyik esetben sem tudta teljesíteni a kérést. Arra Portik Tamás nem tért ki, hogy miért engedett a nyomásnak.
A vádlott úgy vélekedett, „az ellene folytatott koncepciós perben” nem is derülhetett ki, hogy kik állnak valójában Fenyő halála mögött, egyik verziója szerint a kecskeméti maffiaperből ismert Radnai László és köre sejlik fel a háttérben, a végrehajtók pedig a szerb vagy az albán maffia tagjai lehettek.
Két napig tartó beszédében Portik Tamás az egész iratanyagot igyekezett kritikusan áttekinteni, ugyanakkor más, a vádiratban nem szereplő bűnügyekkel is próbálta alátámasztani az álláspontját, ezért Póta Péter bíró számos alkalommal figyelmeztette, hogy maradjon a per tárgyánál. Portik többször jelezte, hogy ezt tudomásul vette, hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte az ítélet eldöntött, „a bíróságnak már kiadták, hogy neki életfogytiglant kell kapnia”.
Portik Tamást gyakori sértegető hangneme miatt a bíró rendre figyelmeztette, de sem ő, sem az ügyész nem reagált a személyeskedésekre. Az eljárás része lett az a keddi közjáték is, amikor a tárgyalóterem előtt Portik fia igyekezett feltartóztatni Póta Pétert, elfogultsággal vádolta meg őt, majd egy pohár kávét öntött a bíró arcába. A Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy elleni erőszak miatt indított eljárást a fiatalember ellen.
Gyárfás Tamás médiavállalkozót azzal vádolják, hogy először Tasnádi Pétert bízta meg üzleti riválisa, Fenyő János megölésével. Tasnádi Péter ugyan átvett egy nagyobb összeget ezért, de a merényletet nem szervezte meg, ezt a történetet pedig később nem tudta bizonyítani a bíróságon. Ezt követően – a vád szerint – Gyárfás Tamás Portik Tamásra bízta Fenyő János likvidálását, amelyet 1998. február 11-én hajtott végre a számos akkori alvilági leszámolás ügyében már jogerősen elmarasztalt szlovák Jozef Rohác.
Rohác perében még nem vizsgálták a megbízói kör szerepét, de az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt férfit ugyancsak jogerősen elmarasztalták az 1998. július 2-i, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás ügyében is. Ebben a bűncselekményben jogerősen Portik Tamást mondták ki felbujtónak, ezért tizenhárom év szabadságvesztéssel sújtották.
Mivel mindkét ügyben ugyanaz a végrehajtó és a felbujtó is, ráadásul a két merénylet időben szintén közel esett egymáshoz, az Aranykéz utcai merényletben perújítást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla, amelyet a most a végéhez érkezett Fenyő-ügyhöz egyesítettek. Ha Portik a Fenyő-ügyben az ügyészség által indítványozott életfogytiglant kap, akkor a hatályos jogszabályok szerint az Aranykéz utcai eljárásban kiszabott büntetését is súlyosítani kell. Gyárfás esetében legalább tizenkét éves fegyházbüntetés kiszabására tett indítványt az ügyészség.
A Fenyő-gyilkosság büntetőperében egy hét múlva hirdet ítéletet a Fővárosi Törvényszék.
Írta a Magyar Hírlap